Pánikbetegség jelei

Tudd meg, mi az a pánikroham, milyen a pánikroham, hogyan kezelhető a pánikbetegség! Mi a teendő pánikroham esetén, ha erősek a pánikroham tünetei?

Megfelelő terápiával akár heteken belül gyógyítható a pánikbetegség Purebl György. A Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese elmondta, 20 évvel ezelőtt akár hónapok is eltelhettek a diagnózisig, a pánikrohammal együtt járó szimptómákat ugyanis szervi okoknak tulajdonították, összekeverték például a szívinfarktus jeleivel, a gyomorfekéllyel vagy a refluxszal.

• Magas vérnyomás szoptató nőknél
• Milyen ételeket nem szabad fogyasztani magas vérnyomás esetén
• Mi állhat a pánikbetegség hátterében? | BENU Gyógyszertár
• A pánikbetegség a szorongással járó pszichés zavarok közé tartozik, rokon betegségei a fóbiák, az általános generalizált szorongás, a kényszerbetegségek és a nagy megrázkódtatások után fellépő úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma.

Mára, a betegség ismertsége miatt jelentősen rövidült ez a folyamat, így a gyógyulás is gyorsabb lehet. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de Magyarországon vélhetően a nemzetközi trendeknek megfelelően jelen pillanatban körülbelül ezer embert érint a pánikbetegség — mondta dr. Az igazgatóhelyettes hozzátette, szorongásos rohamot ami tulajdonképpen egy pánikroham szinten minden ember átél vagy átélt már élete során; ilyenkor a rohamszerűen érkező rosszullét kiváltó oka könnyen beazonosítható, akár egy félelemkeltő közlekedési szituáció, egy váratlan telefonhívás, esetleg vizsgahelyzet formájában.

Mivel ilyenkor pánikbetegség jelei roham oka jól értelmezhető, általában nem vált ki tartós aggódást. A roham során érzékelhetünk szapora szívverést, izzadást, remegést, zsibbadást, légszomjat, mellkasi fájdalmat, hideg- vagy meleghullámokat, hányingert vagy hasi tüneteket, jelentkezhet szédülés, ájulásérzés, irrealitásérzés vagy a testtől való elválás érzése, de rosszabb esetben a páciens átélhet az önkontroll elvesztésétől való félelemet vagy halálfélelmet is.

Navigációs menü

A szorongás és a tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a tetőpontot, majd perc alatt a roham fokozatosan magától megszűnik. Purebl György hangsúlyozta, egyetlen roham még nem vezet betegséghez.

A pszichológia ma már úgy vélekedik — teszi hozzá —, hogy a pánikbetegség kialakulásában nem a rohamok gyakorisága játszik szerepet, sokkal inkább az, hogy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyamatokat.

A pánikrohamot átélni ténylegesen ijesztő élmény, hiszen a tünetek például szívinfarktust vagy valamilyen egyéb életveszélyes betegséget utánoznak, éppen ezért gyakori, hogy a roham után a páciens retteg egy újabb rosszulléttől. Bár a pánikbetegség genetikai hátterét még nem tudták pontosan feltárni, öröklött tényezők szerepére utal, hogy a pánikbetegek első fokú rokonai között pánikbetegség jelei négyszer pánikbetegség jelei a betegség megjelenési valószínűsége.

A pánikbetegségre jellemző, hogy más pszichés eredetű betegségek is társulhatnak mellé. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, de pánikbetegség jelei esetek 80 százalékában a pánikbetegség kísérője az úgynevezett agorafóbia, vagyis szorongás az olyan helyektől és helyzetektől, ahonnan a menekülés nehéz, vagy amely helyzetekben segítségre nem lehet számítani pánikszerű tünetek esetén.

Az agorafóbiás félelem leggyakrabban egyedüllét során, távol az otthontól, tömegben vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön jelentkezik.

Jó hír ugyanakkor, hogy pánikbetegség jelei betegség felismerése ma már gyorsabban megtörténik, ez egyfelől széleskörű ismertségének köszönhető, másfelől szemben más mentális zavarokkal, a pánikbetegség jóval kevésbé stigmatizáló, így az emberek is könnyebben felvállalják, beszélnek róla.

Purebl György elmondta, bár korábban gyakran előfordult, hogy a tünetek miatt más súlyos betegségekre, szívinfarktusra, refluxra vagy gyomorfekélyre gyanakodtak a szakemberek, ma már, a megfelelő kivizsgálások után, a háziorvosok és a szakorvosok is hamar gondolnak egy lehetséges pánikbetegségre. A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer, az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni, hatása pedig hosszú távú, azaz a terápia befejezése után is fennmarad.

Purebl György elmondta, a kognitív viselkedésterápiát oxfordi mintára Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen adaptálta először dr. Kopp Mária munkacsoportja a kilencvenes években.

A terápia lényege, hogy a beteg megtanulja felismerni és korrigálni a testi reakciói katasztrofizálásából származó negatív gondolatait, melyek a pánikrohamok megjelenéséért és fennmaradásáért felelősek.

Ezzel párhuzamosan a reális helyzetértékelés kialakítására, az aktuális stresszhelyzet kezelésére és az elkerülő viselkedések leépítésére is sor kerül, így a páciens visszatérhet korábbi megszokott életviteléhez. Az egyetemi docens hozzátette, bár az eredeti terápia tizenkét alkalmas, tapasztalata szerint ma már — a korai diagnózisnak köszönhetően — rövidebb idő alatt is jelentősen javulhat a betegek állapota.

• Táplálék magas vérnyomás szív- és érrendszeri betegségek esetén
• Alacsony vérnyomás a magas vérnyomás hátterében
• A pánikbetegség és tünetei - Lehet, hogy már Önnek is volt
• Mi a teendő, ha ismétlődnek a pánikrohamok?

Megjegyezte, a terápia nem könnyű, olyan, mint egy intenzív nyelvtanfolyam, a gyógyuláshoz a páciens aktív közreműködése szükséges. Fontos tehát a stressz vérnyomás és érrendszeri betegségek kizárása, de ha ez megtörtént, fontos minél korábban elkezdeni a pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai kezelést.

Pszichoterápiás ülésekre az egyetemi központokban ingyenesen lehet jelentkezni, a többi között a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika ambulanciáján, a Magatartástudományi Intézet rendelőjében, illetve az Általános Orvostudományi Kar Klinikai Pszichológia Tanszékén.

Ezek is érdekelhetik.