A magas vérnyomás mértéke és a kockázatok
Magasvérnyomás-betegség és társbetegségek Magasvérnyomás-betegség hypertonia és társbetegségek A szív- és érrendszeri megbetegedések egyik leggyakoribb és legfontosabb rizikó tényezője a magasvérnyomás. A társbetegségek együttes jelenléte még inkább fokozza ezt a kockázatot. A magasvérnyomás káros hatása több szervet vagy szervrendszert is érinthet, ezt nevezzük célszerv-károsodásnak.
A magas vérnyomás mértéke és a kockázatok
Kiemelt fontosságú a személyre szabott vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés mellett a társbetegségek megfelelő kezelése is, így csökkentve ezzel a szív- és érrendszerei megbetegedések kockázatát. A cukorbetegség szövődményei közé tartozik a a magas vérnyomás mértéke és a kockázatok szívinfarktus, szívelégtelenség, agyi infarktus, végtagi erek elmeszesedése, következményes alsóvégtagi fekélyesedés, esetleges amputáció mellett a kisérkárosodások vesebetegség, veseelégtelenség, szem- és idegrendszeri károsodások kialakulása.
Vérnyomás idegesség magasvérnyomás mellett ehhez többek között a zsíranyagcsere-zavar is hozzájárul.
A cukorbetegek esetében a megfelelően végzett vérnyomáscsökkentő kezelés az érrendszeri károsodások megelőzése és a már kialakult károsodások csökkentésére is kedvezően hat. Ezt tovább erősítik a cukorbetegség és az emelkedett zsírsavszintek egyre eredményesebb gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelései startégiái, így a fokozott szív- és érrendszeri kockázat jelentősen csökkenthető.
A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások és a társbetegségek gyógyítása is. A magas vérnyomástól szenvedő beteg teljes állapotának felmérése után határozzák meg, hogy milyen kockázati csoportba tartozik és ennek megfelelően milyen kezelésre azonnali antihypertensív gyógyszeres terápia, további monitorozás, életmódbeli változtatások, egyéb rizikófaktorok [75] kiiktatása van szüksége.
Fontos a diétás és életmódbeli előírások betartása is: a túlsúly csökkentése, rendszeres fizikai aktivitás napi 30 perca sófogyasztás csökkentése, az alkoholfogyasztás mérséklése, a dohányzás abbahagyása a megfelelő vérnyomáscsökkentésén túl. A szisztolés vérnyomás célértéke 65 éves kor alatt — Hgmm, 65 éves kor felett — Hgmm, a diasztolés érték Hgmm közötti.
Hypertonia és vesebetegség A magasvérnyomás okozta vesében létrejövő célszervkárosodást hipertenzív nephropathiának nevezzük.
A krónikus vesebetegség kialakulásának és súlyosbodásának egyik fő kockázati tényezője a magasvérnyomás, melyhez a cukorbetegség mellett az elhízás és az magas koleszterin és triglicerid szint is hozzájárul.
Vesebetegekben fokozott az érelmeszesedési hajlam is, az ér rugalmatlanná, merevvé válik fokozva ezzel a szív- és érrendszeri halálozási kockázatot.
Magyar Hypertonia Társaság
A megfelelő vérnyomáskontroll nemcsak a vesebetegség romlását, hanem a halálozást is csökkenti. A célvérnyomásérték és a megfelelő vérnyomáscsökkentő kezelés megválasztása egyéni mérlegelést igényel.
Mindez függ az életkortól, a szív- és érrendszeri és egyéb társbetegségektől, a vesebetegség romlásának mértékétől és cukorbetegekben a szembetegség meglététő1l. Vesebetegség esetén a vizelettel történő fehérje ürítés mennyisége befolyásolja a célvérnyomás tartományt. A kóros fehérjeürítés mellett a magas vérnyomással járó egyéb célszervkárosodások aránya is nő.
- Szent szív egészségügyi rendszer pensacola híradó
- Venarus és a magas vérnyomás
- A magas vérnyomás mértéke és a kockázatok, Magyar Hypertonia Társaság On-line
- Ezek közül a leggyakoribbak: Életkor.
Ajánlott a normál testtömegindex elérése és megtartása BMI 20—25 közötta sófogyasztás csökkentése napi 5 g alattaz alkoholfogyasztás korlátozása, a dohányzás elhagyása, valamint naponta 30 perc fizikai aktivitás. Hypertonia és szívbetegség A hypertonia okozta szívbetegségeket összefoglaló néven hipertenzív szívbetegségeknek nevezzük.
A magas vérnyomás, hipertónia lehetséges okairól (biologika, ujmedicina, vntv)
Kialakulásában a vérnyomás emelkedésének mértéke és a hypertonia kialakulási ideje játszik szerepet. A magasvérnyomással élők közt háromszor gyakoribb a koszorúér-betegség, a szívinfarktus kialakulásának kockázata.
A szisztolés és diasztolés vérnyomásérték
A kezeletlen hypertoniások fele hal meg koszorúér-betegségben. Hipertenzív szívbetegségek: A magasvérnyomás következtében a bal kamrai szívizomzat a megnövekedett terhelés miatt megvastagodik, ez növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, szívinfarktus kialakulásának kockázatát, ritmuszavarokat leggyakrabban pitvarfibrilláció okozhat, a folyamat hosszú távon pedig szívelégtelenséghez vezethet.
A balkamra megvastagodása, sokszor nem jár tünetekkel, így akár kezdetben észrevétlen is maradhat, ezért is fontos ezirányú szűrővizsgálatok elvégzése EKG valamint szívultrahang.
A szívelégtelenség megjelenésekor azonban már jellegzetes tünetek nehézlégzés, szapora szívverés, terhelhetősége csökkenés, lábdagadás, fáradékonyság is megfigyelhetők.
A megfelelő vérnyomáscsökkentő kezelés legjótékonyabb hatása a stroke és a szívelégtelenség kialakulásának megelőzése.
A szisztolés vérnyomás céltartománya — Hgmm. A leggyakoribb és legnagyobb klinikai jelentőségű szívritmuszavar a pitvarfibrilláció, mely legfontosabb önálló rizikótényezője a hypertonia.
Magas vérnyomás
Pitvarfibrilláló betegekben hypertonia esetén indokolt a véralvadásgátló kezelés beállítása amennyiben ellenjavallat nem áll fenn a pitvarban kialakuló vérrögképződés megakadályozása, így az agyi infarktus stroke kialakulásának megelőzése miatt.
Ilyen betegeknél a hatékony vérnyomáscsökkentés elérésének egyik előnye, hogy ezáltal csökken a vérzéses elsősorban központi idegrendszeri események kockázata is. A személyre szabott vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelésén kívül, fontos az egészséges táplálkozás, a sóbevitel csökkentése, a kellő mértékű testedzés, a dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása valamint egyéb társbetegségek pl.
Hypertonia és obstruktív alvási apnoe szindróma OSAS A másodlagos és kezelésre nem megfelelően reagáló magasvérnyomás hátterében leggyakrabban obstruktív alvási apnoe szindróma áll.
A két kórkép egymás rizikófaktora. Egy specifikus alvásfüggő légzészavar, amely a felső légutak időszakos, részleges vagy teljes elzáródásával légzésszünethez azaz apnoéhoz vezet legalább 10 másodpercig tartóan. Jelenlétére felhívhatja a figyelmet az éjszakai horkolás, esetleges légzéskimaradások jelenléte, a fáradékonyság, reggeli fejfájás, nappali aluszékonyság mellett a nehezen beállítható vérnyomás és az elhízás is.
